2021-ben el sem tudjuk képzelni a késő 1930-as, 40-es évek nyomasztó világát Budapesten. Ekkor vált a kislány Martzy Johannából érett zenész, egy kimagaslóan zseniális hegedűművész.
Hallgatva játékát - hála a fennmaradt megannyi stílusú szenzációs felvételének - átérezni azt a kimondatlan és ki is mondott hozzáadott értéket, mely megszerzése ezekben a nehéz háborús években egy egyértelműen jelentős többlet súllyal bírt, vagyis, hogy ez az érték elvehetetlen volt.
Minden hangja mögött egyszerre érezni a feltétlen alázatot, a minden értelemben vett letisztult és őszinte hozzáállást valamint a szenvedély és a tűz egymás mellé állását. És az elmondhatatlanul komoly és elhivatott, a szó legnemesebb értelmében vett munkát. A ‘tiszta’ játék Martzy esetében sokkal többet jelent a tiszta intonáció vagy a letisztult játékmódnál. Megkísérlem, hogy nem hallottam hegedülésénél éteribb tisztaságú mégis nagyon egyéni és személyes hegedűhangot.
Különös, hogy mi lehetett az ok, hogy bár bejárta a világ nagy koncerttermeit, a leghíresebb karmesterekkel is játszott, felvételeiért kisebb harcokat vívnak a hanglemez gyűjtők, s mégis pl. Glenn Gould Amerika egyik legméltatlanabbul elfeledett hegedűművészének mondta. Azt gondoljuk manapság, hogy ‘régen’ elég volt egy nagy versenyt nyerni (Genf -1947) vagy egy nagy karmesterrel játszani (Mengelberg, Ormándy, Solti…) vagy egy sikeres debut koncertet adni (Anglia 1953) s lábaink előtt hevert a világ. Nos Martzy Johanna esetében szerencsére talán ez a könyv segíthet kicsit helyre billenteni a feledésbe merülést és elérni sok zeneszerető embernél, zenésznél és hegedűsnél, hogy meghallgassák csodálatos játékát!
