INNOVÁCIÓ A MŰVÉSZETBEN A KÖZÉPKORTÓL NAPJAINKIG -  Művészettörténeti előadássorozat

KÉPZŐMŰVÉSZETI ÚJÍTÁSOK A KORAI MODERNIZMUSBAN  

Előadó: Várkonyi György Németh Lajos-díjas művészettörténész

A szakirodalomban a nyilvánvaló oximoron ellenére is használatos jelzős szerkezet – klasszikus avantgárd – önmagában felveti az avantgárdnak és korának tulajdonított újítási potenciál viszonylagosságát. Mert a legtöbb „innovatív” gesztus hátterében ott tátong a múlt mélységes mély Thomas Mann-i kútja, amely forrásként is képes működni. Elég talán Malevics „tárgynélküli világ”-ának, a szuprematista utópiának és az orosz miszticizmusnak valamint az ikonfestészeti tradíciónak tagadhatatlan kapcsolatára utalnunk. Az előadás keretei és pozíciója sem szükségessé sem lehetővé nem teszik a mögöttünk hagyott évszázad második felében kimerítően kutatott és feldolgozott téma általános áttekintését. Ugyanígy célt tévesztene e keretek között egyetlen csomópont részletekbe menő bemutatása. Módszertani menedékként marad tehát a szubjektív kiemeléseknek s azok példákkal való illusztrálásának útja. Ennek állomásai a műalkotás (és ezáltal az alkotó) újrapozícionálásának fonalára fűzhetők fel. Ezek közül említek néhányat. A táblakép-ontológiai szempontból meghatározó Alberti-féle „ablak” érvénytelenítése előbb Monet, majd Matisse által. A művészet mimetikus funkciójának kiiktatása, ezen belül a lineáris és kolorisztikus desztilláció Werner Hofmann által leírt útjai, illetve a színben és formában, síkban és térben egyaránt megmutatkozó analitikus pozíció példái a futurizmusban, kubizmusban és a konstruktivizmus különböző válfajaiban. A műalkotásfogalom hagyományos „műfaji” kereteinek felszámolása, a műtárgy művészeti ági besorolása anyagi és technológiai ismérveinek érvénytelenítése a dadaizmusban, Schwitters Merz-fogalmában vagy Duchamp korai konceptualizmusában. A konstruktivista utópiától a szoborként már nem értelmezhető kinetikus, multimediális műig tartó folyamat példái, a végponton Moholy-Nagy „Fény-tér- modulátor”-ával és az arról készített filmmel. Radikális kísérletek az alkotó személyes aktivitásának kiküszöbölésére Duchamp ready-made-jeitől Moholy-Nagy ún. telefonképeiig. És így tovább… Várkonyi György  

A művészet területein már a kezdetektől kimutatható, hogy egyetlen mester életművének a töredéke, sőt, egyetlen ismeretlen szerzőségű mű is elindíthat olyan, az alkotó eredendő szándékától független, új művészeti törekvést, mozgalmat, a művészetről való gondolkodás jelentős változását, mely korábban nem létezett művek sokaságának megalkotását, a művészeti hagyományokkal való összevetést, a hagyomány újraértelmezését, a művészet megújulását generálja. 

Mikor nevezhető innovációnak egy művészeti újítás? Lehet-e innovatív a hagyomány folytatása, tudatos őrzése, vagy csak az a műalkotás, művészeti koncepció tekinthető innovatívnak, amely gyökeresen szakít, vagy szakítani látszik a művészeti hagyománnyal?  Mi a kapcsolat a tradíciók megújítása és a művészet fejlődése között?  Ilyen, és sok más kérdés merülhet fel a téma kifejtése kapcsán, vagy ha a résztvevők tovább gondolják az előadásokon hallottakat-látottakat. 

Az előadások a kora középkortól napjainkig kronologikusan következnek, de nem stílustörténeti korokat foglalnak össze, hanem az eredetiség szemszögéből értékelik egy-egy művészeti kort vagy korszakot kiemelve a művészet régi és új, nagy teljesítményeit, új nézőpontot kínálva egyúttal a résztvevők számára azon vágyuk kielégítéséhez is, hogy pontosabban lássák és jobban értsék a műalkotásokat és a művészet változásában az alkotói újítások szerepét és jelentőségét. kattintson ide. Az előadássorozat társzservezője a Konok-Hetey Művészeti Alapítvány, a megvalósítás a Várkert Bazár és az Alapítvány együttműködésével és közös szervezésében történik.

Felnőtt: 1900 Ft

Diák és nyugdíjas: 1500 Ft 

Állítsa össze bérletét! Vásároljon 15 % kedvezménnyel minimum 3 különböző előadásra egyidejűleg tetszőleges számú jegyet.